A múltkori szavazáson a többség az egészséges életmódot támogató ételek mellett voksolt, köszönöm, hogy segítettetek a véleményetekkel!
Így akkor folytatom a sort és igyekszem minél több érdekességet hozni Nektek. Gasztrobloggá azért nem fogok alakulni, de azt ígérhetem, hogy egy-egy élelmiszer mellé mindig megírom miért javaslom a fogyasztását vagy pedig az elhagyását. Most utóbbiról hoztam egy posztot Nektek.
Magvak és hüvelyesek
Miért fontos, hogy egyénileg mérlegeld az egyes ételcsoportok fogyasztását? Ami jó valakinek, nem biztos, hogy Neked is jó lesz. A magvak és hüvelyesek sokszor a vega, vegán étrend alapját képezik. Nézzük mit tartalmaznak és milyen hatásokat okozhatnak.
A lektinek a növényekben is megtalálható fehérjék. Kritikus mennyiségű lektint tartalmaznak a lisztek, minden gabonából és álgabonából készült feldolgozott élelmiszer, a növényi olajak, és a hüvelyes termésűek, bab, lencse, kukorica.
Ezek a növényi lektinek bekerülnek a tápcsatornába, nem bontják őket a bélben lévő fehérjebontó anyagok, a bélcsatornán áthaladva bél- és nyálkahártya áteresztést váltanak ki, megváltoztatva a sejtek egymás közötti kapcsolati rendszereit. Sokszor szoktam ezt részletesen elmagyarázni a konzultáción, hogy lássátok hogyan néz ki a bélfal és mit jelent, ha a kelleténél több ilyen fehérjetörmeléket enged át, milyen ételérzékenységek, gyulladásos tünetek és autoimmun betegségek származtathatók ebből a problémából.
Vannak bizonyos lektinek, amelyek az ízületek porcot alkotó elemeihez kapcsolódnak és itt gyulladásos folyamatokat indítanak. Sokaknak ismerős lehet ez ízületi fájdalmak, kéztőalagút szindróma, ínhüvelygulladás, térd- és derékfájdalom formájában. Autoimmun gyulladásként pedig a rheumatoid arthritis.
Vannak kivételek, amik egyéni döntéssel alkalmanként fogyaszthatóak, de az alapelv, hogy hüvelyest, gabonákat és magokat körültekintéssel szabad csak az étrend részévé tenni.